2009.11.20. 13:20
Lassan mint Teheránban
Bő húsz éve egy ismerősöm Teheránból költözött haza kétéves kiküldetés után.
Az élménybeszámolójából a közlekedési állapotok maradtak meg bennem a mai napig.
Elmondta, hogy alig van ép autó, a legtöbb törötten futkos, annyira rendszeresek a koccanások, hogy neki egy útján egyszer három is jutott.
A sofőröket nem érdeklik sem a táblák, sem a szabályok, de még a közlekedési lámpák sem, megy mindenki ész nélkül. Ha a kereszteződésben neki zöld lesz, attól még jönnek keresztbe a piroson és elég határozottan neki kell indulni, hogy leálljanak a többiek.
Sokkal fontosabb, kinek mekkora autója van, illetve hogy mekkora darab ül a volánnál, esetleg hányan vannak az autóban.
Mindez egyre gyakrabban jut eszembe a budapesti közlekedés során, mert egyre hajmeresztőbb jelenetek szemtanúja vagyok. Nem akarok ilyeneket sorolni, van erre egy külön blog szomorúbbnál szomorúbb sztorikkal, csak az a nagy baj, hogy a helyzet egyre romlik és a fejlődésben úgy tűnik rossz az irány.
Nem a kulturáltabb országok szokásai tűnnek fel a hazai utakon, már nem is a balkáni, hanem egyre inkább a közel-keleti.
Nekem ez nem kell.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek