A legutóbbi utolsó határidő március 20 volt.
Tegnap láttam a malacorrúmat, a szerelő udvarán állt a fűben, egy csomó roncs között, kissé koszosan.
Össze van rakva.
De.
Nincs benne akku, mert a tízhónapos ácsorgás tönkrevágta a nem egészen kétéves akkut és nem fogadta a töltést.
Hiányzik két darab arasznyi karosszériaelem, amit a festő állítólag eltört és most másikat keres helyette.
Most még meg akarják csinálni az ABS-t és levizsgáztatják.
Aztán visszakapom.

Volt egy kör a lakatosnál.
Nem túl kellemes.
Amikor megkérdeztem, hogy mire kérnek az eddigi 400e mellé további 200e Ft-ot, akkor hiszti, durci és kiabálás lett. Csendben figyeltem, hogy a lakatos úr ugyanazt a néhány mondatot hajtogatja. Amikor érdeklődtem, hogy egy ártatlan kérdéstől (ti. hogy ha egyszer adtam anyagra 200e Ft-ot, akkor most mire adjak  újabb 200e Ft-ot és ugyan láthatnám-e a számlákat, vagy bemondásra fizessek ennyit) miért lett ennyire ingerült  az aranyláncos szakember, akkor elkezdte ugyanazt nyolcadszor is.
Ez így ment vagy 20 percig, amikor beláttam, hogy a további értelmes dialógus kizárt , felálltam és odatettem elé a 200e Ft-ot, erre megsértődött és kapásból engedett tizenötezret.
Leírhatnám a nevét, de tök fölösleges, alig van az országban iparos, amelyik nem ilyen. (jó, kettőt ismerek, amelyiknek nincs vastag aranylánc a nyakában)

Kiderült az is, hogy a festő elvágott néhány kábelt, ami útjában volt és azokat a lakatosok összekókányolták.
Eddig egymillióban van az autóm és még mindig nem tudom, hogy mikor kapom vissza és mit kapok vissza.
Lehet hogy ezek után egy rakás fost.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.