Jelentem, jó a malac!
A km számláló közben 281.000-re ugrott.
Egy apró eseményt is rögzítek a jegyzőkönyv kedvéért.
Ezt a számot a MOM Park mélygarázsában mutatta a számláló, miközben én az autó slusszkulcsát kerestem égre-földre.
A behajtáskor leolvassák a rendszámot, így csak a parkolójegy birtokában lehet elhagyni a garázst és a parklójegy megvolt. A malac is megvolt, lezárva a helyén, csak a kulcs nem, amin rajta lógott még a házam riasztójának és a nagykapu-garázskapu kombónak a távirányítói, úgy negyed kiló az egész, amit észrevétlenül csak úgy nem ejt le senki.

A garázsmesternél volt, mert benne hagytam az autóban, az őrök szerint a külső zárban, szerintem meg a fene tudja, de nagyon hálás vagyok nekik, hogy észrevették, magam miatt meg szomorú vagyok, mert így kezdődik az öregedés.

A malac öregedésről számtalan poszt szól itt lejjebb és egy egyikhez fűzte KALMÁR kolléga az érdeklődést, miszerint az ő malaca is búg 75-80 km/h között.
Nekem mostanában  sokmindent cseréltek és a búgás is a cserékkel egyidőben kezdődött.

A jelenség:
Amikor elérem a 80 km/h sebességet, akkor az autó jobb eleje felől mély búgás hallik, ami szerintem semmi egyéb nem lehet, csak a menetszél. Ha egy kicsit gyorsítok, elmúlik, ha lassítok, elmúlik.

Nemigen fogom én ezt a malacot eladni, de máris mondom: van benne egy egyedi extra: hang jelzi a nyolcvanat. Oda se kell néznem a műszerre és máris tudom, mennyivel megyek. Sebesség-korlátozás esetén addig vagyok jó, amíg hallom.
Szóval szép az élet, malacozni jó!
 

ui:
KALMÁR, várom a fotókat!
:-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.