Leadtam a PorschePest csereautóját.
Nem használtam agyon, 150 km ment bele, főleg városban.
A tankolástól kicsit leültem: 8 és fél liter gázolajjal tettem meg ezt a 150 kilométert!
Ugyan már többször mondtam, hogy az alacsony fogyasztás egyik titka a folyamatos haladás, meg az indulatlevezető gázadások kerülése, ezt a verdát nem úgy vezettem, ahogy szoktam.
Nagyon kíváncsi voltam, hogy muzsikál a kétliteres injektoros dízel, ezért oda-odaléptem neki és láttam csodát: csendesen ugrott, mint a kisangyal.
Ráadásul tette ezt öt és fél literes átlaggal, városban, tehát le a kalappal!

Nemigen venném meg, mert nem volt túl kényelmes, nem tudtam hova tenni abal könyökömet, az ablak széle túl magas, a könyöklő túl alacsony volt, az ülést meg inkább a vezetéshez állítottam be, mint a könyökléshez. A jobb térdem is bele-beleakadt a a kardánba, tehát nem nagydarab embereknek találták nem, vajon hogy férnek el benne az átlagbajorok?

Nem volt tökéletes a tempomat kapcsolása, ugyanarra a mozdulatra egyszer bekapcsolt, másszor nem.

Megnyugtatott viszont, hogy ez is olyan, mint Touareg: a lezárása után ez-az világít még egy darabig a műszerfalon, azt nem tudtam megfigyelni, hogy mindig más-e, mint nálam.

Meg egy apró majomság: a kutya sem nézett meg, pedig a malacorrúban és a Turázsban ez elég gyakori!

:-)
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.