A Megyeri hídon haladtam el egy csodaszép másik malac mellett.
Ez kombi volt, bordó és ragyogott.
Ami nem nagyon tetszett rajta, az a fóliával lesötétített hátsó ablakok, de azt a verdát egy nagyjából olyan megszállott vezette, amilyen én is vagyok.
Észrevette hogy nézik és köszönt.
Visszaköszöntem.
Természetesen.
Két malacos, ha találkozik...
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.